Arthur Golden : Egy gésa emlékiratai

Író: Arthur Golden

1956-ban született és még most is él. A regényt nagyjából 10 éven át írta Golden, ezalatt háromszor teljesen átírta. Sok gésával, köztük Ivaszaki Minekóval készített interjúkat a könyvhöz. Amikor 1997-ben megjelent Egy gésa emlékiratai című könyve, két évig volt a The New York Times betseller listáján. Több millió példányt adtak el angol nyelven, és 32 nyelvre fordították le világszerte.
Golden és a felesége között 26 év korkülönbség van. Egy lányuk és egy fiúk született.

Eredeti cím: Memoirs of a Geisha
Kiadás dátuma: 1997
Magyar kiadás dátuma: 1999

Fülszöveg:
Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást. A hangoskönyv Pécsi Ildikó előadásában került kiadásra.

Filmbeharangozó:
trailer (angol)
teljes film
1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...


                                                                       Saját vélemény:

Húú ez a könyv. Imádom. Nagyon magával ragadott, egy picit szomorú (na jó, inkább nagyon) de a megfogalmazás, a szöveg... Ezt a könyvet 5 nap alatt faltam fel. Kezdek elég gyorsan olvasni. Na de ebben a könyvben nagyon érdekes világba kapunk betekintést, ami tőlünk igen messze van (a föld másik oldala). De tökéletesen bele tudtam helyezkedni szegény Csijo (a főszereplő) sorsába, aki először menekülni akar de végül rájön, hogy nincs hova, és próbálja túlélni a mindennapokat az okijában (sok gésa ilyen "társasgésaházban" lakik) A könyv alapján én el-el képzeltem a gyönyörű kimonókat, amik a leírás és a képzeletem szerint, illetve a valóságban is lélegzetelállítóak voltak. A sminkjük, a hajuk, az öltözködésük mind-mind bonyolult és időt igényel, teát tölteni, előkelően játszani shamiszenen (kicsi gitár féle pengetős hangszer), kitűnően táncolni, a gésáknak az egész életük ezen dolgok körül forgott, vagy hogy kinek milyen "adakozó" a dannája (gazdag pártfogó aki eltartja), esetleg ha csak gésa jelölt, akkor mennyiért kelt el a szüzessége. A neve megváltozik, lesz "nővére" és akár adoptálhatja őt az okija vezetője: Anya. Mameha és Hatszumomo versengése (ők Gion két leghíresebb gésája) a két kislányra (Úritök és az immár Szajuri nevű Csijo) is kihat, így kénytelenek megszakítani barátságukat, a két "nővér" parancsára. Minden a gazdagságért, kimonókért és a saját vagyonért. A 2. világháború ideje alatt pedig a túlélésért, hogy ne kelljen gyárakban dolgozni és hogy szeretteik megmeneküljenek. Persze nem túl rózsás a helyzet, főleg nem Japánban, a de főszereplőnek még ezt is sikerül túlélnie. A megszállás után pedig a gésa-negyedek fele bezár. A háború után a visszatérés és visszarázódás egyeseknek könnyen megy, mások meg nem nagyon bírnak visszaszokni. Szajuri új dannát kap és ezek után e körül forog az egész. A vége nagyon nagy fordulatot vesz. (A vége felé nem gondoltam már, hogy meg fogok lepődni, de ez a könyv, hát tényleg nagyon meglepett.) Jó könyv. Nagyon.